Településünk története
1332-ből származó pápai tizedjegyzék az első írásos forrás a településről.
Száz évvel később a vránai perjel birtokaként szerepelt, s ekkor Wdwarhelként említették.
A XV. század végén Forster György volt a falu birtokosa, aki területének fele részét átadta Bornemisza Jánosnak.
A XVII. században a református közösség már iskolát működtetett.
Kétszer néptelenedett el a falu.
1740-ben a Dráva árja mosta el a házakat, a lakosság ezután magasabb helyre települt.
Az eredeti település valószínűleg a maitól három kilométerre, keletre állhatott.
Az 1847-es úrbéri rendezés idején 70 jobbágy és 22 zsellérháztartás vált szabaddá.
Két felekezet épített magának templomot: a reformátusok 1856-ben, a katolikusok 1888-ban.
A lakosok száma meghaladta a másfélezret, ez idő tájt a falu jelentős fejlődésnek indult.
1908-ban változott meg Udvarhely neve Somogyudvarhelyre, amely egy évtizeddel később már nagyközség volt.
A két világháború között lakóinak száma meghaladta a 2000 főt, ekkor már 20 iparosa, négy kereskedője is volt.
1954-ben vezették be a villanyt.
1956-ban már hét tanteremben tanítottak, az iskola azonban három épületben működött.
A '80-as évekig megközelítően 250 gyermek tanult az általános iskolában.
Az új iskola és tornaszoba 1965-ben épült fel.
1965-ben kapott a település önálló orvost, ekkor épült fel az egészségház és az orvos lakás, majd később ugyanitt létrejött a védőnői szolgálat.
A '60-as években kiépült a Berzencére vezető kövesút és megindult a tömegközlekedés.
1959-ben átadták az óvodát, 1965-ben 20 férőhelyes bölcsőde létesült.
A lakosság kulturális igényeit, a jól működő hagyományőrző csoportokat hivatott kiszolgálni a művelődési ház és a könyvtár.
A fejlődés ellenére is kedvezőtlenül érintette a települést, hogy hosszú időn keresztül ellenőrzött, megfigyelt határsávba tartozó település volt, ahol 1990-ig határőrlaktanya üzemelt.
Infrastruktúrája:
1960-as éveket követően megnyílt a Berzencéig vezető burkolt út, amelyen megindulhatott az első buszjárat.
Két autóbusz megálló van.
A Pécs-Barcs-Gyékényes-Nagykanizsa vasútvonal a falun keresztül vezet, vasúti megállóhely működik.
Víz, villany, gáz, telefon-vezetékkel ellátott a falu.
A szemétszállítás megoldott.
Fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság, több társaság is működik e területen.
Kereskedelmi és vendéglátóegységek működnek a faluban.
Erdélyi faragómesterek által készített székelykapu, virágos utcák, gondozott parkok fogadják az utazót.
A székelykaput erdélyi faragómesterek készítették, a romániai Bögöz és Somogyudvarhely testvéri kapcsolatának szimbólumaként.
Két autóbuszmegálló segíti a település lakóit.
Az oktatási intézmény jó technikai felszereltséggel, számítógépekkel és közel hatezer kötetes könyvtárral rendelkezik.
Fontos megélheti forrás a mezőgazdaság, több társaság is működik e területen.
A település átfogó története
Somogyudvarhely község neve első ízben az 1332-33. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő.
A középkorban a község több, egymást váltó földesúr birtokához tartozott, az 1600-as években Zrínyi György birtokaként szerepelt.
1715-ben 21 háztartást írtak benne össze, s akkor az őrgróf Turinetti Herkules József Lajosné volt.
1733-tól Festetich Kristóf volt a helység földesura.
A község református temploma 1856-ben, római katolikus temploma 1888-ban épült.
A község önálló közigazgatása 1902. március 1-vel megszűnt.
Az 1919. nyarán visszakapott önállóság 1973. április 15-vel újra a múlté lett.
1990. január 1-vel szerezte vissza a község önállóságát a Berzencei Nagyközségi Közös Tanácsból való kiválásával.
Forrás: SZMSZ melléklete
Címerünkről
SOMOGYUDVARHELY KÖZSÉG (Somogy megye)
Belső-Somogy délkeleti csücskében Csurgó és Nagyatád között fekszik az 1237 lakosú Somogyudvarhely, közvetlenül a horvát határ mellett.
Somogyudvarhely címere egy kerektalpú pajzs, melynek kék mezejében zöld pajzsláb fölött álló, fehér téglákból rakott, vörös kúpcseréppel fedett, boltíves, oszlopos nyitott kapuval ellátott kerítésfalazat látható.
A kapu tetején jobbrafordult vörös kakas áll.
A kapu mindkét oldalán egy-egy fehérfalú, vöröstetős, félköríves ablakkal ellátott templomtorony emelkedik ki a kerítés mögül, melyek közül a jobboldalin gömbön álló arany kereszt, a baloldalon ugyanígy arany csillag ragyog.
A zöld pajzslábban két keresztbetett szárú arany búzakalász között levéllel és kaccsal ellátott arany szőlőfürt lebeg.
A kerítés és a kapu "udvar"-t határoló jelképek, így a község nevére utalnak (beszélő címer).
A két torony a község katolikus és református felekezeteit, a kakas a község "falu" jellegét, gazdag népművészeti kultúráját jelképezi.
A zöld pajzslábban elhelyezkedő kalászok és szőlőfürt a község mezőgazdasági jellegére, egykor gazdag szőlőterületeire utalnak.
Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-somogyudvarhely.shtml
Statisztikai adatok
Belterület: 183 ha
Külterület: 3800 ha
Lakások száma : 454.
GPS koordináták : 46.175500, 17.190170
EOV koordináták : 506586, 94032
Lakosság: 1151 fő
Civil szervezetek
Rozmaring Hagyományőrző Egyesület
Sportegyesület
Együtt Egymásért Somogyudvarhelyért Alapítvány
Kuckó alapítvány
http://www.kucko-alapitvany.hu/
Református Egyházközség
A Somogyudvarhelyi Református Egyházközség és templomának rövid története
A templom 100 éves évfordulóján, 1956. november 4-én Füles Károly lelkész az alábbiakban ismertette a gyülekezet és a templomépítés történetét.
Az ő összeírása jelenleg a legteljesebb történeti beszámoló az ekklézsia fennállásáról.
"Az udvarhelyi református egyházközség nagyon régi; már a reformáció idején megalakult.
A temetői mezőn templomuk is volt 400 évvel ezelőtt.
Egyideig háborítatlanul élhettek, azonban a berzencei törökök állandóan pusztították a falu népét és javait; templomukat is lerombolták. Azután meg a kuruc-labanc világban szenvedett sokat a nép.
A lakóházak is elpusztultak egészen, nagyon sok ember meghalt, vagy fogságba hurcoltatott.
Az életben maradott családok a közeli berkekben húzódtak meg, de egyházi életük ekkor sem maradt abba; állandóan volt tanítójuk, aki lelkészi szolgálatot is végzett.
Itt templomuk nem volt, és hogy mégis néha templomban is dicsérhessék az Istent, képesek voltak az elég nagy távolságra lévő Ötvös-kónyiba is elgyalogolni templomba, istentiszteletre.
190 évvel ezelőtt hagyták el a vizenyős, nádas helyen való szállásaikat és a mostani lakott helyre települtek.
Templomot is építettek, mely 1855-ig fennállott.
Az új templomot, amely ez a mostani templom, ebben az évben, 1855-ben kezdték építeni.
Az alapkőletételi ünnepség 1855. május 14-én (hétfői napon) volt.
A szertartást végezte Sarkadi Károly alsoki lelkész.
Abban az időben az udvarhelyi egyház az alsoki lelkész gondozása alá tartozott.
A kántortanító Ódor Sándor volt.
Bíró: Csire István
Gondnok: Tóth János
Presbiterek: Csordás István, Tóth Ferenc, Kisgéczi József, Radák András, Mester József; segédgondnok: Kis Martin József...
A templomépítésmegkezdésekor a reformátusok száma: 579.
Ebből gyónó lélek 375 volt.
Házaspár: 119
özvegyek: 9 férfi és 26 nő
nőtlen férfi: 178
hajadon: 128
iskolás gyermek: 45 fiú és 27 leány
összesen 72 iskolába járó gyermek.
A templomépítés 1856 őszén fejeződött be.
Addig az időpontig 83 család adakozott az építési költségekre.
Az összlélekszám akkor 556 volt.
Az összes költségkivetés 3283 forint."
Római Katolikus Egyházközség
Somogyudvarhely, Somogy megyei plébánia a veszprémi, 1993. 5. 31-től a kaposvári egyházmegyei csurgói esperség kerületében.
1944-ben alapították.
Templomát 1886-ban Szűz Mária neve titulusra szentelték.
Orgonáját (1/7 m/r) 1981-ben Paulus Frigyes építette.
Nagy harangját 1923-bán 65 cm átmátmérővel Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték.
Anyakönyv 1946-tól.
Plébánosai: Radványi Antal, 1951-től Baróti János, 1964-től Horváth László.
1989-től Berzence látja el.
Lakói 1983-ban 890 római katolikus, összesen 1515.
1948-ban 3 tanerős római katolikus általános iskolájában 176 tanuló.
VEN 1992:320. - Schem. Kv. 1995:64. - MKA 2000:584.
Forrás: lexikon.katolikus.hu
Testvértelepülési megállapodások
Szándéknyilatkozat testvértelepülési kapcsolat felvételéről
A Román Köztársaság Bögöz községének és a Magyar Köztársaság Somogyudvarhely községének polgármesterei meggyőződve annak felette üdvös és hasznos voltáról, ha az országaik és nemzeteik közötti baráti kapcsolatok a települések közötti együttműködés által elmélyülnek, annak szilárd tudatában, hogy a települések közötti baráti kapcsolatok gyakorivá, rendszeressé és gyümölcsözővé tétele polgáraik jólétének, műveltségének emelése érdekében igen nagy jelentőségű, polgárságuk kívánságának eleget téve elhatározzák, hogy községeik között testvér települési kapcsolat kiépítésén munkálkodnak, amely kapcsolatnak főbb elveit az alábbiakban rögzítik:
1. §. A testvér települési kapcsolat legfőbb célja az, hogy a határ két oldalán élő népek között olyan szoros baráti kapcsolat jöjjön létre, hogy a két település lakossága egymás megismerje, tapasztalatait, kulturális értékeit az egymással való rendszeres találkozások által kicserélje.
2. §. A két település önkormányzatai tudják, hogy ezen kapcsolat akkor lesz eredményes és életképes, ha polgáraik abban a lehető legaktívabban részt vesznek. Törekedni fognak jelen okmány aláírói arra, hogy a két település kapcsolata ne merüljön ki az önkormányzati és közigazgatási vezetők találkozásaiban, hanem abban a polgárság lehető legszélesebb köre bevonassék.
3. §. Szükséges és kívánatos az, hogy különösen az ifjúság számára nyíljék lehetőség a találkozásra, mivel jelen okmány aláírói kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a fiatal, jóra és rosszra egyaránt fogékony korosztályban a más népek és nemzetek iránti tisztelet, türelem és megbecsülés érzései erősödjenek, hogy földrészünkről a nemzeti gyűlölködés örökre száműzettessék.
4. §. Jelen okmány aláírói szerint nagy jelentőséghez juthat a két településen működő különféle intézmények és polgáraik által életre hívott legkülönbözőbb jellegű egyesületek között kialakítható és rendszeressé tehető együttműködés, amely az élet szinte minden területén virágozhat, s egyidejűleg szolgálhatja népeik barátságának elmélyülését, és az önkormányzataik közötti együttműködés erősödését.
5. §. Mindkét aláíró fél nagy fontosságot tulajdonít annak is, hogy a két település gazdasági szakemberei, vállalkozói és gazdálkodó szervezetei számára lehetőség nyíljék a rendszeres tapasztalat és információ-cserére, a gazdasági kapcsolatok kialakítására. Az okmány aláírói kívánatosnak tartják azt is, hogy a testvértelepülés kapcsolat segítse elő mindkét település polgársága számára gyümölcsöző esetleges vegyes tulajdonú vállalkozások alapítását.
6. §. Jelen megállapodás az aláírás napján lép életbe, s ezen megállapodást bármely időben, teljes egészében, illetőleg részletében meg lehet változtatni a felek kölcsönös megegyezése alapján.
Somogyudvarhely, 1995. augusztus
Bögöz önkormányzata nevében: Vincellér Árpád
Somogyudvarhely önkormányzata nevében: Mester Károly
Bögöz Község Polgármestere
Somogyudvarhely Község Polgármestere
Szándéknyilatkozat testvértelepülési kapcsolat felvételéről
A Horvátországi Molve községének és a Magyar Köztársaság Somogyudvarhely községének polgármesterei meggyőződve annak felette üdvös és hasznos voltáról, ha az országaik és nemzeteik közötti baráti kapcsolatok a települések közötti együttműködés által elmélyülnek, annak szilárd tudatában, hogy a települések közötti baráti kapcsolatok gyakorivá, rendszeressé és gyümölcsözővé tétele polgáraik jólétének, műveltségének emelése érdekében igen nagy jelentőségű, polgárságuk kívánságának eleget téve elhatározzák, hogy községeik között testvér települési kapcsolat kiépítésén munkálkodnak, amely kapcsolatnak főbb elveit az alábbiakban rögzítik:
1. §. A testvér települési kapcsolat legfőbb célja az, hogy a határ két oldalán élő népek között olyan szoros baráti kapcsolat jöjjön létre, hogy a két település lakossága egymás megismerje, tapasztalatait, kulturális értékeit az egymással való rendszeres találkozások által kicserélje.
2. §. A két település önkormányzatai tudják, hogy ezen kapcsolat akkor lesz eredményes és életképes, ha polgáraik abban a lehető legaktívabban részt vesznek. Törekedni fognak jelen okmány aláírói arra, hogy a két település kapcsolata ne merüljön ki az önkormányzati és közigazgatási vezetők találkozásaiban, hanem abban a polgárság lehető legszélesebb köre bevonassék.
3. §. Szükséges és kívánatos az, hogy különösen az ifjúság számára nyíljék lehetőség a találkozásra, mivel jelen okmány aláírói kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a két település, ezáltal a két nép ifjúsága egymás életét, szokásait megismerje, szoros, életre szóló közösségi és személyi kapcsolat jöjjön létre, amelyek egy egész életre vagy esetleg több generációra szólnak. Az ilyen kapcsolatok egyrészt erősítik a két nép közeledését, másrészt elejét veszik mindenféle ellenségeskedésnek. Arra törekszünk, hogy a két nemzet között soha, semmiféle ellentét ne legyen, hanem örök béke és barátság honoljon.
4. §. Jelen okmány aláírói szerint nagy jelentőséghez juthat a két településen működő különféle intézmények és polgáraik által életre hívott legkülönbözőbb jellegű egyesületek között kialakítható és rendszeressé tehető együttműködés, amely az élet szinte minden területén virágozhat, s egyidejűleg szolgálhatja népeik barátságának elmélyülését, és az önkormányzataik közötti együttműködés erősödését.
5. §. Mindkét aláíró fél nagy fontosságot tulajdonít annak is, hogy a két település gazdasági szakemberei, vállalkozói és gazdálkodó szervezetei számára lehetőség nyíljék a rendszeres tapasztalat és információ-cserére, a gazdasági kapcsolatok kialakítására. Az okmány aláírói kívánatosnak tartják azt is, hogy a testvértelepülés kapcsolat segítse elő mindkét település polgársága számára gyümölcsöző esetleges vegyes tulajdonú vállalkozások alapítását.
6. §. Jelen megállapodás az aláírás napján lép életbe, s ezen megállapodást bármely időben, teljes egészében, illetőleg részletében meg lehet változtatni a felek kölcsönös megegyezése alapján.
Somogyudvarhely, 1997. március
Somogyudvarhely Község Polgármestere
Molve Község Polgármestere
Bögöz - Székelyföld - Erdély
http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&lang=hu&id=3380
Molve - Horvátország
http://www.molve.hr/
Wikipedia
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Somogyudvarhely
